Egyre jobban kiábrándulnak az EU-ból a fiatal európaiak – lesújtó adatokat közöltek

Szétfejlődik Európa? Egy a német Welt által közölt felmérés szerint a németországi fiatal nők progresszívebbekké, míg a görögországi férfiak reakciósabbakká váltak. Hol vannak a szakadékok – és mit jelent ez az EU számára?

Legyen szó akár a berlini Brandenburgi-kapuról, a párizsi Eiffel-toronyról vagy a római Szent Péter-bazilikáról: a Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Görögországban élő 16 és 26 év közötti fiatalok többsége európainak vallja magát. Ezzel az örökséggel azonosulnak. A TUI Alapítvány több mint 6000 válaszadó bevonásával készült „Fiatal Európa” felmérése szerint 59 százalékuk legalább részben európainak vallja magát, derül ki a csütörtökön bemutatott felmérésből.

De az is egyértelmű, hogy az országok közötti különbségek nagyok: 

A legtöbb fiatal számára jelenleg nem vita tárgya, hogy saját országuk tagja maradjon-e az EU-nak. Kétharmaduk (66 százalék) jó dolognak tartja az EU-tagságot. Az EU-tagságot pozitívan megítélők aránya különösen magas Németországban (80 százalék).

Valamivel több mint a felük a demokráciát részesíti előnyben

A fiatal európaiak valamivel több mint fele (57 százaléka) számára a demokrácia az előnyben részesített kormányzati forma. Ismét Németországban a legmagasabb az elfogadottság (71 százalék); Lengyelország az utolsó helyen áll 48 százalékkal.

„Ha a fiatal európaiak 57 százaléka azt mondja, hogy a demokráciát minden más kormányzati formánál jobban részesíti előnyben, az azt is jelenti, hogy sokan közülük nem állnak 100 százalékban a demokrácia mögött” – mondja Thorsten Faas, a Berlini Szabadegyetem munkatársa, aki a tanulmányt készítette.

A tanulmány szerint a válaszadók körülbelül egyötöde (21 százalék) bizonyos körülmények között az autoriter kormányzati formát részesíti előnyben a demokratikussal szemben. 

Nemek közötti különbségek

A számok azt mutatják, hogy a demokrácia „nyomás alatt áll – kívülről és belülről egyaránt” – mondja Faas a Weltnek. Több fiatal vallja magát jobbközépnek, mint négy évvel ezelőtt. 2021-ben ez az arány 14 százalék volt, most pedig 19 százalék. 33 százalékuk a politikai középben látja magát 2025-ben, 32 százalékuk baloldalinak vallja magát, 16 százalékuk pedig nem tudja vagy nem ad választ.

(Németországban 2021-ben: 32 százalék, 2025-ben: 43 százalék).

A nemek közötti viszonyokat tekintve a tanulmány azt mutatja, hogy a fiatal nők Németországban, Franciaországban és Olaszországban ma progresszívebbek, míg a fiatal férfiak Lengyelországban és Görögországban konzervatívabbak, mint négy évvel ezelőtt.

A 16 és 26 év közöttiek hat százaléka számára országuk politikai rendszere jól működik, és nincs szükség változtatásra. A fiatal európaiak 48 százaléka véli úgy, hogy országában veszélyben van a demokrácia; Németországban ez az arány 61 százalék.

Fokozott a migrációval kapcsolatos kritika

A fiatal európaiak kritikusabbá váltak a migráció kérdésében is: 2021-ben 26 százalékuk véli úgy, hogy a bevándorlást szigorúbban kellene korlátozni; ma ez az arány 38 százalék.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek mindenképpen prioritásnak kell lennie 32 százalék (2021: 44 százalék) szerint, még akkor is, ha az károsítja a gazdasági növekedést. 

Németországban 57 százalék osztja ezt a nézetet.

Az uniós országokból származó fiatalok különösen fontosnak tartják a megélhetési költségek kérdésében a cselekvést: 36 százalékuk szerint a mindennapi életnek megfizethetőbbé kell válnia minden polgár számára. A második helyen a külső fenyegetésekkel szembeni fokozott védelem áll (25 százalék), ezt követi a gazdaság és a vállalatok jobb feltételei, valamint az éghajlatvédelem (mindkettő 23 százalék).

Az EU veszít jelentőségéből

Az EU veszít geopolitikai jelentőségéből a fiatal európaiak szemében: 

Az EU ebben a rangsorban csak 42 százalékot ér el, India pedig 10 százalékot.

A nagyobb geopolitikai jelentőség eléréséhez szükséges alapvető változások közé tartozik szerintük a gazdasági növekedés jobb feltételeinek megteremtése (35 százalék), ezt követi a tagállamok közötti nagyobb kohézió (34 százalék). A hatodik helyen a fiatal európaiak azt szeretnék, hogy az EU a jövőben több pénzt költsön védelemre (20 százalék); a nyolcadik helyen a bürokrácia csökkentése áll (13 százalék).

A TUI Alapítvány megbízásából készült „Fiatal Európa” ifjúsági tanulmányhoz a YouGov közvélemény-kutató intézet 6703, 16 és 26 év közötti személyt kérdezett meg. A felmérést áprilisban és májusban végezték.

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP